16.fejezet

Apa irtó dühös volt.Leültetett az asztalhoz és így szólt:
- mikor akartad elmondani?-nem értettem miről beszél talán Jacob elmondta a veszekedésünk? vagy hogy a kezem....
-Miről beszélsz?-próbáltam kicsit terelni a dolgokat.
- Adamről! mikor akartad elmondani hogy elment?-uhh nagy kő esett le a szívemről de ... mi?micsoda??...
-Én erről nem is tudtam!-és most tényleg nem kamuztam.
- ne add itt az ártatlant kisasszony vagy büntetésben leszel!
-de én tényleg nem tudom ... mégis hová mehetett?-kérdeztem aggódva. Erre apa már hitt nekem.
-nem tudom. Ha estig nem ér haza beszélnünk kell a srácokkal...-srácokkal ? itt kikre gondol?
-te beszélnél velük te úgyis jóban vagy Jacobbal ...- ja most már értem.Pont a legrosszabb kor.De ő az egyetlen aki tudja hogy hol lehet.Apára néztem.Csillogott a szeme .Ez amolyan remény csillogás volt hogy megteszem ezt a bátyámért.Azoktól a dolgoktól eltekintve ahogy bánt velem.nagyon nagyon de nagyon nehezen rávettem magam hogy elmegyek Jacobhoz.
- jó ,rendben megyek és megkérdezem!-bár nem a legnagyobb kedvel tettem meg ezt, mivel Jake azt mondta csak akkor menjek ha megmondom mi folyik itt körülöttem.Lassan és szomorúan elindultam gyalog Jacob Black háza felé. Az izgalomtól és egyben félelemtől remegtem.Féltem hisz ha elmondom neki lehet hogy undorodni fog vagy esetleg elmondja Taylornak és ő elkürtöli mindenkinek.Lehet hogy ki kellene találni valamiféle alibit? fogalmam sem volt: Pedig már a ház előtt voltam az erdő belsejében nem volt visszaút.Szerencsém sem volt mivel ott állt az autója a házuk előtt.És ez azt jelentette hogy otthon van.Csak úgy remegtem mint a nyársfalevél a hidegben.Nyújtottam a kezem hogy bekopogjam de abban a percben...