11/03/2010

15.fejezet

Legszívesebben utána futottam volna, de nem tettem.A kötés egyszerűen leesett a kezemről a földet bámultam nem tudtam mit tegyek.Az érzelmek csak kavarogtak bennem.Nem tudtam hogy tomboljak a dühtől vagy éppen sírjak a fájdalomtól .Úgy éreztem a szívem kettétört és még a kezem is fájt . A könnyeim potyogni kezdtek. Fájdalmat okoztam annak akit a legjobban szeretek.Le akartam törölni a könnyeim ,de ahogy az arcomhoz emeltem a kezem majdnem sikítottam .HATALMAS fémek álltak ki a kezemből.Mintha karmok lettek volna.Lehetséges hogy ez az egész a félig farkas mivoltomra utal ?fogalmam sincs de szörnyen fájt lassan ökölbe szorítottam a kezeim a fém karmok visszahúzódtak.A sebhelyek két másodperc alatt össze forrtak.Egy csodával volt össze hasonítható. Pedig az én családomban ez nem csoda .Az lenne a csoda ha nem történne ilyen velem.A temérdek vért feltakarítottam a földről vagyis próbáltam.Hírtelen ajtó csapódást hallottam hátam mögött megállt valaki. Hírtelen hátra fordultam Anita állt a hátam mögött .Nem szólt egy szót sem megfogott egy papírt és segített feltörölni .Benyúlt a mosogató pult alá és előkapta a hipót .Gyorsan átsuvickoltuk a földet és aztán visszatette a hipót a helyére.Én az elsősegély készletet feltettem a polcra.Anita még mindig nem szólt hozzám csak leült a konyhában lévő székre.És lassan a szemembe nézett.Csak aggodalmat láttam a szemében.
-Inkább ne is kérdezd Anita...-kérleltem
-De semmi seb Miley semmi ilyesmi akkor mi volt az a sok vér?-a kezeimre néztem ha elmondanám hülyének nézne.Vagy csak azt mondaná pszihológusra lenne szükségem.Csak nézett hátha válaszolok a kérdésére.
-bonyolult-nyögtem ki lassan
-Feltudom fogni.-mondta nagyon komolyan.
-nem azért mondta Anita csak nehéz elmagyarázni....-hírtelen a szavamba vágott-Csak nem halálos beteg vagy ?ugye nem ?mond azt hogy nem!-Nem -De ugye komolyan így van.-igen komolyan nem vagyok halálos beteg csak szerelmi gondok de azok sajnos nem halálosak.
-ilyet ne mondj .-kérlelt-De akkor mi a gond mi ez a sok furcsaság manapság körülötted ?- apa nyitott be az ajtón.
-Anita kérlek menj most haza -Mondta apa morcosan.
-Rendben Robibá-válaszolt szépen Anita.-Majd ezt még megbeszéljük Miley.-kötötte a lelkemre.És távozott.
-Apa rámnézett és az asztalra csapott.

1 megjegyzés:

Blogger Nora017 írta...

Szia :) Meglepi nálam:) Nora017

2011. január 31. 8:19  

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal